1221 Budapest, Demj�n Istv�n utca 2.
Demj�n Istv�n (1888-1962) 1922. j�lius 16-�n foglalta el a budafoki reform�tus gy�lekezet lelkip�sztori �ll�s�t, amit el�dje, Mur�nyi J�nos 1921 febru�rj�ban Amerik�ba t�vozva hagyott el. Demj�n Istv�n h�rom �s f�l �vig szolg�lt az I. vil�gh�bor�ban a harct�ren, r�szben a fronton, r�szben k�l�nb�z� k�rh�zakban, majd a b�n�ti Kevev�r�n volt lelk�sz, ahonnan a szerbek �zt�k ki. Ezzel az id�ponttal kezd�d�tt Budafokon 30 �ves szolg�lata.
Demj�n Istv�n szolg�lat�nak nyoma a mai budapesti XI. �s XXII. ker�letben is sz�mos emberi l�lekben �s �p�letben megtal�lhat�. A legjelent�sebb �p�let a budafoki reform�tus templom. A templom �p�t�s�nek kezdem�nyez�je �s f� szervez�je volt. Az �p�tkez�s megalapoz�ja az a lelki �p�t�munka volt, aminek eredm�nyek�pp 1926-ra megdupl�z�dott (kb. h�romezerre) a reform�tus h�vek sz�ma. T�bbs�g�k kis j�vedelm� ember volt. Demj�n Istv�n adatai szerint 95%-ban gy�ri munk�s, 4%-ban altiszt, villamoskalauz, motorvezet�, stb., mind�ssze 1%-ban tisztvisel� ill. diplom�s ember. Sokan a trianoni hat�rokon t�li ter�letekr�l �rkeztek vagy a vid�ki munkan�lk�lis�g �s szeg�nys�gs�g el�l menek�ltek a gy�lekezet ter�let�re, ami akkoriban Albertfalv�t�l Kelenv�lgy�n �s Budafokon �t Nagyt�t�nyig terjedt.
A gy�lekezet a neh�z - szinte rem�nytelen anyagi, de hitben �l� lelki - k�r�lm�nyek k�z�tt 1924 tavasz�n ind�totta el a komoly gy�jt�munk�t a templom�p�t�sre. Demj�n Istv�n szer�ny lelk�szi fizet�s�b�l tett egymilli� koron�s adom�nyt, Madary Lajos f�gondnok �tsz�zezer koron�t aj�nlott fel. Az 1924-es �v 52 vas�rnapj�b�l 18 alkalommal utazott el a lelk�sz a presbiterekkel vid�ki gy�jt�sre. Az 1925-�s miniszt�riumi enged�ly alapj�n nemcsak a lelk�sz �s a presbiterek, hanem a gy�lekezeti tagok is v�gigj�rt�k az orsz�g szinte minden telep�l�s�t, hogy a megcsonk�tott orsz�g egyik els� �j templom�t fel�p�thess�k. Ezt az orsz�g minden t�j�r�l �rkez� t�mogat�st fejezi ki a templom bej�rat�nak k�t jelmondata: "Tebenned b�ztunk eleit�l fogva" (a f�bej�rat felett) �s a "Magyar Felt�mad�s Temploma" (az el�t�rben). A templom alapk�v�t 1926. augusztus 14-�n tett�k le. Az �p�tkez�sen az alapot a gy�lekezeti tagok munka el�tt (reggel 3 �s 6 �ra k�z�tt) �s ut�n (d�lut�n 5 �s 10 �ra k�z�tt) saj�t kez�kkel �st�k ki. Az �nnep�lyes felszentel�sre 1927. okt�ber 2-�n ker�lt sor.
A budafoki templom �p�t�s�n k�v�l, azzal szinte egyid�ben Kelenv�lgyben gy�lekezeti h�z, Nagyt�t�nyben imah�z is �p�lt. Az Albertfalvi Reform�tus Imah�z is Demj�n Istv�n munk�j�nak k�sz�nhet�.
Az emberi l�lek szolg�lata ter�n a szok�sos lelk�szi feladatokon t�lmen�en Demj�n Istv�n alap�totta 1922-ben a 241. sz. Bethlen G�bor cserk�szcsapatot, amit a R�kosi-rendszer betiltott, �s csak a rendszerv�ltoz�s ut�n indulhatott �jra. T�bbek k�z�tt D�vid G�za kajak-kenu mesteredz� is ebben a csapatban szerezte az els� v�zi �lm�nyeket. A szeg�ny csal�dok t�mogat�s�ra diakonissza �ll�st szervezett, balatoni telkeket v�s�rolt �s eg�sz ny�ron gyermekeket t�boroztatott. A teljesen �rva gyermekek gy�ms�g�t szem�lyesen v�llalta el. A magatehetetlen �regek napi ell�t�s�t is megszervezte. Sokan jutottak �ll�shoz a lelk�sz k�zrem�k�d�se �s aj�nl�levele r�v�n, pl. a GAMMA �zemeiben �s a Csonka J�nos G�pgy�rban.
Egyh�zi H�rad� c�mmel gy�lekezeti lapot ind�tott, ami k�s�bb Reform�tus H�rad� n�ven orsz�gos �js�gg� lett.
1945 ut�n a szovjet csapatok haz�nkban t�rt�n� tart�zkod�sa kapcs�n olyan fogadalmat tett, hogy am�g itt vannak, nem v�gja le a szak�ll�t. 1952-ben erre a tekint�lyes m�ret� �r�gyre hivatkozva k�nyszernyugd�jazt�k �s kitelep�tett�k �rk�nybe, ahol fia reform�tus lelk�sz volt. Ott hunyt el �s ott is temett�k el 1962-ben. Demj�n Istv�n sug�rz� szem�lyis�ge, eredm�nyes munk�ss�ga b�rki sz�m�ra mint�t jelenthet m�lt� p�ldak�pet keres� korunkban.